AF keret - fotózás

Az AF (autofókusz) keret a fényképezőgép keresőjében látható kis keret, amely megmutatja, hogy a fókuszálás mely területre történik. (Általában a képmező közepén áll.)

Kézremegés stabilizátor - fotózás

Ha exponálás közben bemozdul a fényképezőgép, ez elmosódottsághoz, életlenséghez vezethet. Ez főleg akkor fordul elő, ha hosszú expozíciós időt, vagy teleobjektívet használunk.
Régi megoldás az állvány használata a bemozdulás kiküszöbölésére, ez azonban nincs mindig kéznél.
A kézremegés stabilizátor giroszkóp segítségével (függőleges és vízszintes irányban) érzékeli az elmozdulást, s vagy az objektív egy lencséjét, vagy a fényérzékelőt (pl. CCD) ennek megfelelően elmozdítja. A megoldás nem tökéletes, az állvány a biztos megoldás.

Super CCD-SR - fotózás

Működése hasonló a Super CCD-hez. A névben szereplő SR (Super Dynamic Range) jelzés arra utal, hogy itt minden pixel (érzékelő egység) egy kisebb kisebb és egy nagyobb érzékelőből épül fel. Hasonlóan az emberi szemhez, gyengébb fényviszonyok között a főleg a nagyobb érzékelő működik, erős fénynél pedig a kisebb érzékelő ált eredmény a mérvadó. A végleges képpontot a két mért adat súlyozott értékeiből számolja az elektronika.

Foveon fényérzékelő - fotózás

A Foveon szenzora egy olyan fényérzékelő áramkör, amely minden egyes pixelén érzékelni tudja mindhárom alapszínt. Működésének elve hasonló a színes filmekéhez, azaz egymás alatt három féligáteresztő fotószenzor réteg van, amelyek közül mindegyik csak egy-agy alapszínre érzékeny.
(Ellentétben a CCD érzékelővel, amely monokróm érzékelő, s így minden pixele csak egy alapszínt érzékel.)
A Foveon segítségével élesebb képeket és jobb színeket kapunk mint a CCD-vel.

AF segédfény - fotózás

Az autofókuszáláshoz (AF) segédfényre van szükségünk rossz fényviszonyok esetén.
Ez a segédfény általában infravörös fény, amely a fókuszálás időtartama alatt megvilágítja azt a pontot, amelyre a fókuszálás történik.
Az AF segédfény hatótávolsága max. 4 m körüli.

Expozíció korrekció - fotózás

Ha a fényképezendő téma túl sötét, vagy túl világos akkor a fényképezőgép automatája által számított értékeket módosítanunk kell, hogy a kép részletgazdag legyen.
Ha egy borongós hangulatot akarunk érzékeltetni normál fényviszonyok között, akkor is módosítanunk kell. Ekkor alkalmazzuk az expozíció korrekciót.

Alapvetően három lehetőségünk van:
  • nem tudunk módosítani, mert ezt egyszerű gépünk nem teszi lehetővé
  • spot méréssel a témára mérünk, majd ezután állítjuk be a képkivágatot
  • manuálisan megadjuk pozitív vagy negatív eltérés értékét a mért értéktől

ASP lencse - fotózás

Aszférikus lencse. (ASP: Aspherical, használatos még az ASPH rövidítés is.)
A hagyományos lencse (szférikus, azaz forgásfelülete gömb alakú) szélén és közepén beérkező fénysugarak nem pontosan ugyanabban a pontban találkoznak, ebből a hibából adódik az úgynevezett nyíláshiba.
Az ASP lencse olyan speciális alakú lencse (aszférikus, azaz nem gömb forgásfelületű) amely ezt a hibát kiküszöböli. Így javul a kép élessége. (lásd még: LD lencse)

LD lencse - fotózás

Alacsony színszórású lencse (angolul LD: Low Dispersion).
A lencsék különböző módon változtatják a rajtuk áthaladó különböző színű fények színét. (kromatikus aberráció). Ez ahhoz vezet, hogy egyazon fénysugér különböző frekvenciájú (színű) összetevői a képsík nem pontosan ugyanazon a pontjára esnek. Az LD lencsék különleges üvegből készültek, ezért színszórásuk kisebb.
Ez a hiba kép kontrasztjának a romlásához vezet.
Használatos még az ED (Extralow Dispersion) és az APO (Apochromatic) rövidítések is.

Teleobjektív - fotózás

A teleobjektív hasonlóan a távcsőhöz, közelebb hozza a képet.
A teleobjektíveknek kisebb a mélységélessége, mint a normál objektíveknek, ezért a mélységélesség beállítása nagyobb figyelmet és pontosságot igényel. A nagyobb fókusztávolságú teleobjektíveknél szükség lehet állványra, illetve kis expozíciós időt kell választanunk a bemozdulás elkerülése érdekében.

DSLR fényképezőgép - fotózás

Digital Single Lens Reflex (DSLR). Lásd tükörreflexes fényképezőgép.

SLR fényképezőgép - fotózás

Single Lens Reflex (SLR). Lásd tükörreflexes fényképezőgép.
Digitális megfelelőjének az elnevezése a Digital Single Lens Reflex (DSLR).

Nagylátószögű objektív - fotózás

Minél kisebb az objektív fókusztávolsága, annál több minden ráfér a képre, ugyanis a szélesebb a képkivágat. Ez különösen előnyös akkor, ha szobabelsőben fényképezünk, vagy épületfotót, tájképet készítünk.
A nagyobb látószög ugyanakkor egy olyan képtorzítást is eredményez, ami eltér a szemünk által megszokottól, így a képnek érdekes, szokatlan hatása is lehet. (Vannak olyan fényképezőgépek, amelyek eleve kompenzelják ezt a torzítást, illetve számítógépes programokkal is végezhetünk utólagos javítást, ha ez a torzítás már zavaró.)
A nagylátószög másik következménye, hogy megnövekszik a mélységélesség is.

Rekeszszám - fotózás

A fényképezőgépbe a fény egy kis nyíláson (apertúra) keresztül jut be. Ezt a nyílást a fényrekesz (blende) segítségével változtathatjuk.
A rekeszszám a fókusztávolság és a nyílás átmérőjének a hányadosa. A rekeszszám változtatásával változik a mélységélesség is.
Az objektíven feltüntetik a rekeszszámokat. A rekeszszámok egy olyan sort alkotnak, ahol az egymást követő értékek fele annyi fényt engednek a gépbe.

Gyújtótávolság-ekvivalencia - fotózás

A digitális fényképezőgépek gyártói az eligazodás megkönnyítésére azt a gyújtótávolságot adják meg, ami megfelelne egy kisfilmes analóg gép objektívének a gyújtóválságának.
Ha gyújtótávolságról beszélünk digititális gépek esetében, általában gyújtótávolság-ekvivalenciát értünk alatta. Ha a valódi gyújtótávolságról van szó, akkor azt általában a fizikai gyújtótávolságként említik.

Fehéregyensúly - fotózás

A tárgyak színe függ az őket megvilágító fényforrás színétől. Egy fehér papír lámpafénynél például sárgás színű lehet. A szemünk ezt a tapasztalatok során tanultak alapján korrigálni tudja, s lámpafényben is fehérnek látjuk a papírt. A fényképezőgép azonban sárgásnak látja. Azért, hogy a fényképen a fehér paír valóban fehérnek is látszódjon korrekcióra van szükség, amit a fehéregyensúly beállításával történik.

A fehéregyensúly beállításának több módja lehetséges:
  • Automatikus mód esetében a fényképezőgép önmaga állapítja meg a helyesnek vét értéket. A színek egyenletes eloszlását tételezi fel, ezért ha valamelyik szín domináns, akkor nem ad jó eredményt.
  • Előre beállított értékek közüli választás (felhős ég, napos idő, izzólámpa, neoncső, ...). Ez akkor hasznos, ha az átlagos körülményektől eltérőek a fényviszonyok.
  • Referencia használata. A kép egy olyan részére fókuszálunk, ahol fehér szín található. (Esetleg külső segédeszközt, pl. fehér lapot használunk.) Az automatika ehhez a referenciaszinthez képest módosítja a többi színt.